Egy fiatal dán háborús özvegy, Harriet 1942-ben Münchenbe utazik, hogy férje emlékét kövesse, és közben szembesül a náci elit hétköznapjainak erkölcsi közönyével. A regény a szerelem, a hűség és a bűnrészesség határvonalait vizsgálja; a trilógia első kötete.
Regény az egyén természet iránti felelősségéről, az öregségről és arról, hogy mi tesz bennünket emberré.
Piia Leino 2058-ban játszódó disztopikus (és kísértetiesen valóságszagú) regényét Pogonyi Ildikó mutatja be.
Piia Leino 2058-ban játszódó disztopikus (és kísértetiesen valóságszagú) regényét Pogonyi Ildikó mutatja be.
Sissel-Jo Gazan új regénye szövevényes, izgalmas és felkavaró történet. Ahogy már megszokhattuk tőle, az írónő mesterien ötvözi a tudományt a krimivel és a társadalomkritikával.
Sissel-Jo Gazan új regénye szövevényes, izgalmas és felkavaró történet. Ahogy már megszokhattuk tőle, az írónő mesterien ötvözi a tudományt a krimivel és a társadalomkritikával.
Sissel-Jo Gazan új regénye szövevényes, izgalmas és felkavaró történet. Ahogy már megszokhattuk tőle, az írónő mesterien ötvözi a tudományt a krimivel és a társadalomkritikával.
Sissel-Jo Gazan új regénye szövevényes, izgalmas és felkavaró történet. Ahogy már megszokhattuk tőle, az írónő mesterien ötvözi a tudományt a krimivel és a társadalomkritikával.
Költői elbeszélés apáról és lányáról, valamint egy fájdalmas téveszmében élt életről; lenyűgöző történet a szeretet és a valakihez való tartozás iránti vágyakozásról - az Isten hozott Amerikában című regény szerzőjétől.
Történetfüzér egy képzeletbeli izlandi halászfalu lakóinak életéről.
Finn gyerekkönyv 7-11 éveseknek, a háromkötetes sorozat második darabja.
Alex Schulman svéd író és rádiós ötödik könyve, amelynek nemzetközi ismertségét köszönheti.
Gyilkos szatíra az izlandi társadalomról.
Norvég regény a légzésről és a fájdalomenyhítésről, autóbalesettel és négy norvég nő portréjával.
Roy Jacobsen északnorvég szigeten játszódó trilógiájának második része, A láthatatlanok folytatása.
Ukrajnában játszódó, valóságosnak tűnő történet elképesztő női sorsokról.
Linn Skåber az életről, a pattanásokról, a békéről és a hiányérzetről kérdezte a fiatalokat, arról, hogy milyen érzés egyszerre gyereknek és felnőttnek lenni, mi a legcsodálatosabb vagy a legfélelmetesebb a kamaszkorban, és miért olyan idegesítőek a felnőttek.
Kesernyés humorba öltött, néhol az önmarcangolástól sem mentes norvég regény magáról az alkotásról gyermeki fantáziával, sok-sok szorongással az elmulasztott múlt és a kiszámíthatatlan jövő miatt, mégis életigenlő optimizmussal.
Jón Kalman Stefánsson egy évszázadon átívelő családregény-ciklusának záró darabja.
Számi költőnők 1990 és 2020 között megjelent versei magyar fordításban.
Olli Suominen sorra veszíti el az esernyőit. De mintha saját magát is elveszítette volna valahol. Ám amikor kiadója számára új szerzőt keres, kamaszkori szerelme, Kerttu jelentkezik be nála a Facebookon, és ezzel minden megváltozik.
90-es évek, Svédország, az Olof Palme-gyilkosság és a csernobili katasztrófa után. A Beckomberga Kórház 1932-ben alapított elmegyógyintézetét 1995-ben bezárják, a betegeket pedig különböző kórházak pszichiátriai osztályain helyeznék el – ha mennének.
A könyvből megtudjuk, hogyan kerekedett felül Amundsen a kétségein és indult mindenkit megtévesztve az Északi-sark helyett délnek, a Déli-sark meghódítására.
Fájdalmasan valós korrajz társadalmaink sokszínűségéről, a bőrszíntől független emberi motivációkról és a műkereskedelem misztikus világáról, miközben az egyik fő tanulság: véletlenek márpedig nincsenek.
Regény három dán fiatal, Magnus, Mikkel és Søren kalandjairól a magyar vidéken. És a barátságról.
Pszichológiai mélységeket feltáró norvég regény élet és halál, bűn és bűnhődés kérdéseiről.
Az 1987-es Türelem Tor Ulven legkiforrottabb és legradikálisabb kötete, amely a költőt egyértelműen generációja vezető lírikusává és a ’90-es évek környékén induló fiatal szerzők vezércsillagává tette.
Izlandi regény a Máfur halászhajóról, amely legénységével sügérvadászatra indul Új-Fundland partjainál, azonban a hazaúton az időjárás közbeszól.
Váratlan fordulatokban gazdag izlandi regény szeretetről, magányról, kirekesztettségről, erőszakról, tragédiáról, elfogadásról és a demenciáról.
Finn gyerekkönyv 7-10 éveseknek. A sorozatban két további kötet várható.
Svéd gyerekkönyv 10 éves kortól. A sorozat előző részének címe Szerencsesüti.
Svéd gyerekkönyv 7-10 éveseknek; a Tina-sorozat 5. része.
Norvég gyerekkönyv 8-12 éveseknek.
A sárkány hívása – mint a jó fantasy általában – a mesekönyv és a felnőtt regény között helyezkedik el valahol félúton. Egyaránt elvarázsolja a nagyobb gyerekeket és a felnőtteket, de még a filmrendezők is könnyen a hatása alá kerülnek.
Szilveszter előtti nap egy svéd kisvárosban. Egy ingatlanügynök úgy véli, ez megfelelő időpont egy lakásbemutatóra, ám nagyobbat téved, mint azt elsőre gondolnánk.
Regény arról, mennyiben adhat útmutatást az életben a művészet, a filozófia vagy a különböző ideológiák.
Keserédes történet az ötvenes évek Izlandjáról.
Egy fiatal tanítónő és egy idős körzeti orvos huszonhárom éven át tartó házassága adja az alapot az utóbbi évek dán irodalmának egyik csúcsteljesítményéhez.
A mániákusságig precíz próza a sikertelenségre ítélt szerelem ismerős történetét tárja elénk, ám a végtelenségig ismételt kliséknek olyan kíméletlenséggel megy neki, hogy vagy megsemmisülnek, vagy új formában, új tanulságokkal születnek újjá.
Egy kivételes szerző különleges könyve. Josef, az agyagfiú története három regényben: egy szerelmi történetben, egy krimiben és egy sci-fiben elmesélve.
Fordulatokban gazdag "skandináv noir" családi titkokról, szerelemről, politikáról, művészetről és a barátság erejéről.
A szerző szerint tévesen kriminek titulált regény a veszteségtől való görcsös félelemről, a meghasonlottságról és a paranoiáról, valamint arról, mit jelent a szeretet – egy beteg elme nézőpontjából.
Interjú Ane Riel dán írónővel, akinek Fenyőgyanta című regénye nemrég jelent meg magyarul.
Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgård nagyszabású regényfolyama, a Harcom. Az Álmok az íróvá és férfivá válás kegyetlenül őszinte története, s emellett a kortárs norvég irodalmi élet szórakoztató krónikája.
Karen Blixen Utolsó történetek című kötete a dán írónő talán legmerészebb könyve, mely korábbi elbeszélő művészetének nagystílű meghaladása, egyben saját élete művészetté való átalakításának vakmerő kísérlete.
Az Isten hozott Amerikában felkavaró, kegyetlen, katartikus erejű történet egy különleges kislányról, aki azzal az egyetlen eszközzel válaszol az őt sújtó traumákra, amely megmaradt neki: a hallgatással.
Petterson önéletrajzi elemekkel átszőtt regénye egy olyan férfi életét tárja elénk kíméletlen őszinteséggel, aki körül egyik pillanatról a másikra darabokra hullik minden.
A történelmi események ihlette fikció két szálon fut: egy norvég zsidó család és egy háborús bűnös történetét göngyölíti fel, utóbbit egészen a gyerekkorától. Az elbeszélő maga a szerző, Simon Stranger, aki felesége családjának múltját s ezzel együtt a második világháború eseményeit, és mindenekelőtt a gyűlölet eredetét és a