Piia Leino: Ég

Piia Leino 2058-ban játszódó disztopikus (és kísértetiesen valóságszagú) regényét Pogonyi Ildikó mutatja be.

Marie Aubert: Felnőtt emberek

Sissel-Jo Gazan új regénye szövevényes, izgalmas és felkavaró történet. Ahogy már megszokhattuk tőle, az írónő mesterien ötvözi a tudományt a krimivel és a társadalomkritikával. 

Sissel-Jo Gazan: Fehér virágok

Sissel-Jo Gazan új regénye szövevényes, izgalmas és felkavaró történet. Ahogy már megszokhattuk tőle, az írónő mesterien ötvözi a tudományt a krimivel és a társadalomkritikával. 

Linda Boström Knausgård: A Helios-katasztrófa

Költői elbeszélés apáról és lányáról, valamint egy fájdalmas téveszmében élt életről; lenyűgöző történet a szeretet és a valakihez való tartozás iránti vágyakozásról - az Isten hozott Amerikában című regény szerzőjétől.

Linn Skåber: A szívem egy bezárt bódé

Linn Skåber az életről, a pattanásokról, a békéről és a hiányérzetről kérdezte a fiatalokat, arról, hogy milyen érzés egyszerre gyereknek és felnőttnek lenni, mi a legcsodálatosabb vagy a legfélelmetesebb a kamaszkorban, és miért olyan idegesítőek a felnőttek.

Lars Saabye Christensen: Villantó

Kesernyés humorba öltött, néhol az önmarcangolástól sem mentes norvég regény magáról az alkotásról gyermeki fantáziával, sok-sok szorongással az elmulasztott múlt és a kiszámíthatatlan jövő miatt, mégis életigenlő optimizmussal.

Sara Stridsberg: A szeretet gravitációja

90-es évek, Svédország, az Olof Palme-gyilkosság és a csernobili katasztrófa után. A Beckomberga Kórház 1932-ben alapított elmegyógyintézetét 1995-ben bezárják, a betegeket pedig különböző kórházak pszichiátriai osztályain helyeznék el – ha mennének.

Espen Ytreberg: Amundsen

A könyvből megtudjuk, hogyan kerekedett felül Amundsen a kétségein és indult mindenkit megtévesztve az Északi-sark helyett délnek, a Déli-sark meghódítására.

Tor Ulven: Türelem

Az 1987-es Türelem Tor Ulven legkiforrottabb és legradikálisabb kötete, amely a költőt egyértelműen generációja vezető lírikusává és a ’90-es évek környékén induló fiatal szerzők vezércsillagává tette.

Lene Kaaberbøl: A sárkány hívása

A sárkány hívása – mint a jó fantasy általában – a mesekönyv és a felnőtt regény között helyezkedik el valahol félúton. Egyaránt elvarázsolja a nagyobb gyerekeket és a felnőtteket, de még a filmrendezők is könnyen a hatása alá kerülnek.

Ida Jessen: Új idők

Egy fiatal tanítónő és egy idős körzeti orvos huszonhárom éven át tartó házassága adja az alapot az utóbbi évek dán irodalmának egyik csúcsteljesítményéhez.

Geir Gulliksen: Mielőtt elváltunk

A mániákusságig precíz próza a sikertelenségre ítélt szerelem ismerős történetét tárja elénk, ám a végtelenségig ismételt kliséknek olyan kíméletlenséggel megy neki, hogy vagy megsemmisülnek, vagy új formában, új tanulságokkal születnek újjá.

Sjón: CoDex 1962

Egy kivételes szerző különleges könyve. Josef, az agyagfiú története három regényben: egy szerelmi történetben, egy krimiben és egy sci-fiben elmesélve.

Ane Riel: Fenyőgyanta

A szerző szerint tévesen kriminek titulált regény a veszteségtől való görcsös félelemről, a meghasonlottságról és a paranoiáról, valamint arról, mit jelent a szeretet – egy beteg elme nézőpontjából.

Krimi vagy sem?

Interjú Ane Riel dán írónővel, akinek Fenyőgyanta című regénye nemrég jelent meg magyarul.

Karl Ove Knausgård: Álmok (Harcom 5.)

Karl Ove Knausgård: Álmok (Harcom 5.)

Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgård nagyszabású regényfolyama, a Harcom. Az Álmok az íróvá és férfivá válás kegyetlenül őszinte története, s emellett a kortárs norvég irodalmi élet szórakoztató krónikája.

Karen Blixen: Utolsó történetek

Karen Blixen: Utolsó történetek

Karen Blixen Utolsó történetek című kötete a dán írónő talán legmerészebb könyve, mely korábbi elbeszélő művészetének nagystílű meghaladása, egyben saját élete művészetté való átalakításának vakmerő kísérlete.

Simon Stranger: Fény és sötétség lexikona

Simon Stranger: Fény és sötétség lexikona

A történelmi események ihlette fikció két szálon fut: egy norvég zsidó család és egy háborús bűnös történetét göngyölíti fel, utóbbit egészen a gyerekkorától. Az elbeszélő maga a szerző, Simon Stranger, aki felesége családjának múltját s ezzel együtt a második világháború eseményeit, és mindenekelőtt a gyűlölet eredetét és a túlélés természetét kutatja.