Pasi Ilmari Jääskeläinen: Dombvárosi rejtekjáratok

Pasi Ilmari Jääskeläinen

Dombvárosi rejtekjáratok

Ford. Bába Laura | Typotex Kiadó

lli Suominen mindennapjai nem túl szokatlanok, de nem is túl izgalmasak. Egy ifjúsági könyvkiadó igazgatójaként érdekes a munkája, de a pezsgő, nagyívű, filmbe illő élet mintha elkerülné. Néhány körülmény – mint a kedves, de rosszul fényképező felesége, a szinte egy derékszöget sem tartalmazó háza, a folyton eltűnő esernyői és az új hobbija, a filmklub – alapján viszont mégiscsak úgy tűnik, nem minden kiszámítható az életében. Ahogy Olli belép a filmklubba, hirtelen mintha minden egy konkrét irányba futna: vissza a gyerekkorába. A feleségétől kapott Filmes életmódkalauz szerzőjéről kiderül, hogy nem más, mint gyerekkori szerelme, a körteruhás Kerttu, aki néhány Facebookon váltott üzenet után új könyvének a jogait Olli kiadójának adja, és ezzel olyasmi kezdődik, ami méltó egy igazi, nagy filmhez. Mindezt Jyväskyläben, Olli városában, a gyermekkor helyszínén. Egyik nap az írónő Grace Kellyként tűnik fel a lépcsőn, és egy teraszon szörpöt iszik Ollival (ahogyan azt gyerekkorukban képzelték), majd a régmúlt szerelmes nyarát felidéző esernyő alatt sétálnak az esőben, vagy éppen Olli kendőjével törölgetik Kerttu sírástól elkenődő sminkjét a temetőben. A filmszerű jelenetek, emlékek, a gyermekkor feledésbe merült érzései, na meg a J-részecskék egyszerre kezdenek el kavarogni és sűrűsödni Olli életében, aki fejest ugrik nemcsak a múltba, a fiatalságába, az emlékekbe, hanem a város alatt húzódó rejtekjáratokba is. Azokba a rejtekjáratokba, ahol egyetlen szabály van: megállni tilos. Végre Olli is egy izgalmas történetben találja magát – ha van elég bátorsága belevágni az orra előtt heverő, a lelkében viszont mindig is megbújó kalandba. Akkor ez lehet az ő igazi, nagy filmje.

Pogonyi Ildikó

Pasi Ilmari Jääskeläinen finn író, pályája rendkívül sikeres fantasy- és sci-fi-novellákkal kezdődött. Gazdagon áradó fantáziája az egyik védjegye, és művei kapcsán gyakran emlegetik a mágikus realizmust, amely helyett ő inkább a finn írótársaival megalkotott reálfantázia (reaalifantasia) kifejezést szereti.