Jón Kalman Stefánsson: A mindenséghez mérhető

Jón Kalman Stefánsson

A mindenséghez mérhető

Ford. Patat Bence | Typotex Kiadó

Túlnőtt-e Elvis önmagán? Meg tudja-e állítani a költészet a halált? Ildomos-e egy idegen férfi után loholni a fagyos hegyoldalban? Hűtlenség-e, ha az ember egyszerre két nőt szeret? Hatalmasabb-e az éjszaka, mint a világ összes napja? Lehet-e egy nagyapának szerelmi bánata, és ha igen, érdekelne-e egyáltalán valakit? Meg lehet-e békélni a múlttal?

A halaknak nincs lábuk folytatása a következő nap története, amikor is teljes a szélcsend a behavazott Keflavíkban. Ari, a középkorú, elvált, hosszú évek távolléte után Dániából Izlandra hazatért könyvkiadó, bár nincs hozzá sok kedve, látogatóba indul a haldokló apjához. Margrét a múltban tekintetét a csillagokba fúrja, Oddur pedig kihajózott délre, legnagyobb fiával a fedélzeten. A hatvanas években egy fiatal pár felzaklatja a szomszédokat, aztán önmagát. Az izlandi nyár egyik legcsodálatosabb napján egy kisfiú elbújik a függöny mögé. Egy hal, egy ököl, egy tenyér csattan a járomcsonton, a jóképű Carl Sagan pedig a világűrről beszél.

A mindenséghez mérhető költői lezárása Jón Kalman Stefánsson egy évszázadon átívelő családregény-ciklusának.

Jón Kalman Stefánsson 1963-ban született Reykjavíkban. 12 éves korában Keflavíkba költözött, ott élt 1986-ig. Dolgozott kőművesként, mészárszéken, halfeldolgozóban, egy nyarat rendőrként a keflavíki reptéren, később pedig középiskolai irodalomtanár és könyvtáros lett. Első verseskötete 1988-ban jelent meg, a líra mellett elsősorban novellákat és regényeket ír. Háromszor jelölték az Északi Tanács Irodalmi Díjára. Menny és pokol-trilógiáját tucatnyi nyelvre, többek között magyarra is lefordították.