Einar Kárason: Viharmadarak

Einar Kárason

Viharmadarak

Ford. Patat Bence | Magvető Kiadó

Egy halászhajó, a Máfur elindul legénységével vörös sügérekre vadászni a Csüllő-talapzatként ismert, Új-Fundland partjai mentén fekvő halászterületre. Megrakják a rakodóteret, és indulhatnának is haza, azonban az időjárás ezúttal közbeszól. Még a tapasztalt, rutinos legénységet is nehéz feladat elé állítja a hatalmas, jeges vihar, amelybe belefutnak, és amelynek olyan ereje van, amilyennel még egyikük sem találkozott. Hamar kiderül: a hajó megmentése mellett az életükért is küzdeniük kell.

Az író zseniálisan mutatja be a harcot ember és tenger között és a halászok munkáját, akik keményen küzdenek a megélhetésükért egy-egy ilyen út alatt. Hihetetlenül érzékletesen írja le ezt a küzdelmet, úgy érezzük, mintha mi is ott lennénk a nyílt vízen. A tengerrel vívott harc során betekintést nyerünk a legénység életébe is, különösképpen a legfiatalabb és a legtapasztaltabb matrózéba, akik életútja között bizonyos párhuzamokat fedezhetünk fel — például, hogy mindketten az unalmasnak tűnő, mégis rengeteg izgalmat és veszélyt rejtő halászattal keresik a kenyerüket. 

A Viharmadarakról 5 pontban:

1. A történet 1959-ben játszódik Új-Fundland partjainál: egy izlandi halászhajó jeges viharba keveredik, a legénység pedig az életéért küzd.

2. A Viharmadarak igaz történeten alapul, amelyre Kárason egy váróteremben olvasgatva akadt rá egy hajózási magazinban. A valóságban Thorkell Máni nevű hajó a regényben Máfur, azaz Sirály lett. 

3. A regény egyfajta Dávid és Góliát küzdelem ember és természet között. Amint a legénység letöri a fedélzetet borító jeget, újra megfagy a víz, és körbevesz mindent: kötelet, sodronyt, korlátokat, ablakokat és hajóhidat.

4. Egy másik történelmi esemény is felbukkan a történetben, a „dán Titanicnak” nevezett Hans Hedtoft katasztrófája. A teher- és utasszállító hajó 1959-ben süllyedt el.

5. Einar Kárason költőként kezdte karrierjét, azóta ismert izlandi regényíró. Leghíresebb regényéből angol fordítás és film is készült Devil’s Island címmel 1996-ban, amelyet Izland abban az évben a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára nevezett.

Hangya Andrea