Dánia válasza a koronavírusra

Interjú Kirsten Geelan dán nagykövettel

2020. május 15.

Kormányzati segélycsomagok, televízión keresztüli közös éneklés, széleskörű tájékoztatás, az iskolák újranyitása – Dánia magyarországi nagykövetét országa járványkezeléséről kérdeztük.

Kirsten Geelan dán nagykövet | Fotó: Dánia Nagykövetsége

Fehér Zsófia: Mi jut eszébe a koronavírus szó hallatán?

Kirsten Geelan: Egy globális katasztrófa, amely mára hatalmas károkat, veszteségeket és szomorúságot okozott. A példa nélküli világjárvány sok bizonytalansággal járt és jár egészségügyi, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt.

Mindeközben a krízis megfékezésére rendkívüli intézkedések kerültek bevezetésre. Nem lehet a szokásos módon munkába menni, másokkal érintkezni vagy éppen úgy utazni, mint a járvány kitörése előtt, alaposan újra kell gondolnunk a hétköznapjainkat.

Mindannyian próbáljuk megszokni az új helyzetet, amelyben a személyes találkozókat távolságtartás és virtuális értekezletek váltották fel. Azonban az élet egyes területeinek megreformálása lehetőséget biztosíthat többek között a klímabarátabb megoldások megvalósítására és a nemzetgazdaságok átalakítására – egy modernebb és digitalizáltabb világ érdekében.

FZS: Nagykövetként hogyan változtatta meg az életét és munkáját a Covid-19 járvány kitörése?

KG: A járvány kitörése sokfajta változást hozott a nagykövetségi munkába: legtöbbünk otthonról dolgozik, a különböző városi rendezvényeken és megbeszéléseken való részvételt pedig felváltotta a napi online értekezlet, melyhez sokszor új virtuális megoldásokat használunk. Én például még sosem vettem részt ilyen sok „találkozón” a koppenhágai kollégákkal.

Márciusban és áprilisban szinte minden figyelmünket a hazatérni kívánó dán állampolgárok és dániai lakosok támogatása kötötte le, akik a folyamatosan csökkenő repülőjáratszámok miatt útjukat sok esetben kénytelenek voltak autóval megtenni. Közben természetesen a koppenhágai külügyminisztériumot folyamatosan tájékoztattuk a koronavírus magyarországi fejleményeiről. Ezenfelül pedig az északi országok budapesti nagykövetségei végig példaszerűen és szorosan együttműködtek, és a kooperáció Skandináviában is döntő fontosságú volt az északi állampolgárok hazajuttatását illetően a világ legkülönbözőbb pontjairól.

FZS: Dániáról azt hallani, hogy időben és sikeresen lépett fel a járvánnyal szemben. Most, az újranyitás kezdetén, milyen jövő áll a dán gazdaság előtt?

KG: A dán gazdaság viszonylag jó helyzetben van ahhoz, hogy ellenálljon a járvány kitörése okozta következményeknek. A krízis előtt a foglalkoztatottak száma soha nem látott magasságokba ért, és a háztartások átlagos megtakarítása szintén rekordmagas volt.

Mindez nem jelenti azt, hogy a dán gazdaságra ne lenne hatással a válság. Dánia nyitott gazdasággal rendelkezik, és lakosai közül ezrek dolgoznak exportra termelő szektorokban. Az ország turizmusa már látványosan szenved, illetve a dánok is változtattak szokásaikon: kevesebbet járnak közösségbe, és kevesebbet költenek.

Már a járvány kezdetekor gazdasági csomagok és segélyek támogatták a dán gazdaság megerősödését, valamint sok más kezdeményezés is született. Összesen 300 milliárd dán koronát (körülbelül 14 billió forintot) fordít az ország a dán vállalatok megsegítésére, ami még a 2008-as gazdasági válság idején bevezetett támogatásokat is lekörözi.

A vállalkozások fenntartási költségeinek átmeneti fedezésére az állam csaknem 2 billió forintnyi dán koronát különített el, amely összeg az egyes cégek kiadásainak 25–80%-át fedezi, forgalomtól függően. Hasonlóképpen a tavalyi év azonos időszaka alapján számított várható forgalomkiesésnek megfelelően támogatásban részesültek azok a szabadúszó és egyéni vállalkozók is, akik cégükben legalább 25%-os tulajdonaránnyal rendelkeznek. Végül pedig a dán kormány elfogadott egy olyan adótámogatási csomagot is, amely biztosítja a dán cégek megfelelő likviditását.

A magánszektorban jelenleg 160 ezer munkavállaló részesül háromoldalú szerződéseknek köszönhető átmeneti jövedelemkompenzációban, továbbá 4 milliárd forint körüli kárpótlást kapnak azok a cégek, amelyeknek rendezvényeik lemondása vagy elhalasztása miatt legalább 30%-os bevételkieséssel kellett számolniuk.

A dán kormány emellett meghosszabbította a munkanélküliségi járadék folyósítási időtartamát, megkönnyítette a vállalatok számára a karanténban tartózkodó vagy koronavírussal fertőzött dolgozók utáni kártalanítás igénylését, a diákok számára pedig ösztöndíjaikon felül mintegy 300 ezer forintnak megfelelő hitel felvételét tette lehetővé. A gazdaság fellendítése és munkahelyek teremtése érdekében a helyi önkormányzatokkal és az egyes régiókkal egyezség született az eredetileg 2021-re tervezett építési projektek korábbra ütemezését illetően.

Előrejelzések szerint a dán gazdaság gyengülése idén eléri a 6%-ot, ami felülmúlja a 2008-2009-es gazdasági válságot követő visszaesést. Továbbra is azzal számolnak azonban, hogy az ország, Európa és a világ újranyitásával párhuzamosan a gazdaság helyzete is javulni fog.

A dán gazdaság számára létfontosságú a fokozatos újranyitás. Ennek első szakaszában olyan vállalkozók vehették fel újra tevékenységüket, mint a fodrászok, gyógytornászok, pszichológusok és autósiskolák, de kinyitottak a bíróságok, kutatóintézetek, különböző szerkesztőségek, bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák is.

Május első felében a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen bejelentette az újranyitás május 18-án kezdődő második szakaszát, amely során a kiskereskedők, éttermek, kávézók és a nézőközönség nélküli professzionális sportolók készülhetnek tevékenységük folytatására. A harmadik szakaszt illetően is javarészt megegyezett a dán parlament: ha a fertőzési ráta stabil marad, június 8-án újranyithatnak a mozik, állatkertek, múzeumok és szabadidőparkok. A kormány hangsúlyozta, hogy a fertőzés kiterjedtségétől függően Dánia egyes részei előbb nyithatnak, mint mások, ami segítheti a turizmus újraindulását és erősítheti a gazdaságot.

FZS: Sokak meglepetésére Dánia Európában másodikként zárt be teljesen. Mit szólt ehhez a közvélemény, illetve hogyan változott a lakosság véleménye az idő előrehaladtával, ahogy megmutatkozott, a dán kormány jól döntött?

KG: A dán miniszterelnök más fontos miniszterekkel és tisztviselőkkel együtt mindvégig látható volt. Folyamatosan zajlott a tájékoztatás, és a lakosság összességében elégedettnek tűnt a rendelkezésére álló információmennyiséggel és a kormány intézkedéseivel, ideértve a leginkább érintett szektorok számára nyújtott gazdasági segélyt is. De a megfelelő, hiteles és megbízható tájékoztatás kulcsfontosságú volt.

A hatóságokba vetett általános bizalom és a hatóságoktól kapott információk meggátolták az összeesküvés-elméletek térnyerését, illetve hogy pánik uralkodjon el. Emellett az ország lakossága magas fokú társadalmi bizalomról tett tanúbizonyságot.

Bízunk egymásban, hogy mindenki követi a kormány által kiadott irányelveket.
Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy nem volt szükség szigorúbb intézkedésekre.

Sokan fordultak a veszélyeztetett csoportok felé, hogy a nehéz időkben segítsenek nekik vagy felvidítsák őket, de a televízión keresztüli közös éneklés is szinte egy csapásra nemzeti sporttá vált, és a közösségi médiából kiderül, hogy még a miniszterelnök is becsatlakozott.

FZS: Mi az általános visszajelzés az óvodák és iskolák újranyitásával kapcsolatban?

KG: Május 18-án a 6–10. osztályos diákok is visszaültek az iskolapadba, ami rendkívül fontos lépés. A legtöbb gyerek unatkozott otthon és egyedül érezte magát, így nagyon örülnek, hogy újra iskolába mehetnek.

Az intézmények Dánia-szerte felhúzott zászlókkal fogadták a visszatérő diákokat, akik olyan izgatottak voltak, akárcsak tanévkezdéskor. Mindeközben mindenki az új irányelvek és szabályok betartása mellett igyekszik megtalálni az egyensúlyt a normális élet és a fertőzés megállítása között.

Összességében az iskolák, családok és önkormányzatok sikeresen működtek együtt az iskolák újranyitása kapcsán – persze a gyerekeknek a belátható jövőben meg kell tanulniuk alaposan kezet mosni és távolságot tartani az osztályteremben.

en_GB
hu_HU en_GB