Lars Kepler: A tűz tanúja
Lars Kepler
A tűz tanúja
Ford. Papolczy Péter | Animus Kiadó
Egy nevelőotthonban, ahol nehéz sorsú fiatal lányokat gondoznak, kettős gyilkosság történik. Valaki bestiális módon végez egy diáklánnyal és az ügyeletes nővérrel. Ezzel egy időben az egyik bentlakónak nyoma vész, de ágyában rábukkannak a gyilkos fegyverre, egy kalapácsra. Minden jel arra mutat, hogy ő volt a tettes, ráadásul hamarosan gyermekrablás miatt is folyik utána a hajsza. De valóban ő a bűnös? Joona Linna felügyelő nem hisz a nyilvánvaló tényeknek. Ebben közrejátszik, hogy jelentkezik a rendőrségen egy médium, aki azt állítja, kapcsolatba tud lépni a holtakkal, és segíthet a bűntény felderítésében. Joona hamarosan nyakig merül a szerteágazó ügybe, és a megdönthetetlennek látszó bizonyítékok helyett a megérzéseire hallgat. Addig követi a messzi múltba vezető szálakat, amíg fény nem derül a megdöbbentő megoldásra.
Részlet a regényből:
A lány az olvasólámpa mögötti homályban áll, és lélegzet-visszafojtva nézi Florát. A haja ragacsos és fekete a beleszáradt vértől. A lámpa fénye elvakítja Florát, de látja, hogy a lány karcsú, szürke karján a halott bőr alatt a barna erek rozsdás hálót alkotnak.
– Nem szabad nézned engem – mondja a lány szigorúan, és leoltja a lámpát.
Koromsötét lesz, és Flora lepottyan az ágyról. Világoskék foltok táncolnak a szeme előtt.
A lámpa a földre zuhan, az ágynemű zizeg, és csupasz lábak szapora léptei hallatszanak a padlón,
a falon és a plafonon. Flora összekuporodik, majd feláll, babrál az ajtóval, és kibukdácsol a folyosóra.
A Lars Kepler álnév egy házaspárt takar, Alexandra Coelho Ahndorilt és Alexander Ahndorilt. Már mindketten elismert írók voltak, amikor együtt megalkották a világsikert elért Joona Linna-sorozatot. A hat kötet összesen mintegy tizenegymillió példányban kelt el, és negyven nyelvre fordították le. A tűz tanúja a sorozat harmadik része.