Svédország válasza a koronavírusra
Interjú Dag Hartelius svéd nagykövettel
2020. május 4.
Svédország budapesti nagykövete országa járványkezelési stratégiájáról, a svéd társadalomra jellemző magas fokú bizalomról és a hétköznapjait érintő változásokról nyilatkozott a Skandináv Háznak.
Dag Hartelius svéd nagykövet | Fotó: Svédország Nagykövetsége
Erdei Fanni: Mi jut eszébe a koronavírus szó hallatán?
Dag Hartelius: Először is, egy világszerte százezreket érintő szívszorító tragédia. Másodszor, hogy most egy egészen újfajta globális válságot élünk meg, amelynek tartós negatív hatásai lesznek, és amely akár hosszú távon is hozzájárulhat társadalmaink fenntarthatóvá tételéhez, hiszen magával hozza jelenlegi szokásaink felülvizsgálatát és átalakítását. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a vírussal és lehetséges következményeivel kapcsolatos bizonytalanságról sem, jobb, ha csak óvatosan bocsátkozunk elemzésekbe, és nem vonunk le elhamarkodott következtetéseket.
EF: Nagykövetként hogyan változtatta meg az életét és munkáját a Covid-19 járvány kitörése?
DH: Munkatársaink egészségének és biztonságának érdekében szinte minden feladatot otthonról végzünk különböző digitális platformokon keresztül, amelyek így munkánk egyre szervesebb részévé válnak. Videokonferenciák keretében tartjuk egymással a kapcsolatot, és még a szokásos heti közös kávézásunk, a klasszikus svéd „fika” rituálénk is ebben a formában zajlik. Munkánk nagy része most a koronavírus-válsággal kapcsolatos, kezdetben a svéd állampolgárok régiónkból való hazasegítése volt a fő feladat. Ezen a területen az Északi Tanács tagországai és azok képviseletei szorosan együttműködnek a világ minden táján. Egyvalamit pedig teljes biztonsággal állíthatok: IT-tudásunkat illetően a követségen mindannyian fejlődtünk, ami a jövőben is nagyon hasznos lesz.
EF: Más európai vagy északi országokhoz viszonyítva Svédország sajátos utat választott a világjárvány kezelése kapcsán. Milyen főbb intézkedéseket hozott a svéd kormány a járvány terjedésének megakadályozására?
DH: Svédországnak is ugyanazok a céljai, mint minden más államnak: minél több életet megmenteni és megvédeni a lakosság egészségét. A többi országhoz hasonlóan mi is felhívtuk az emberek figyelmét a társas távolságtartásra, igyekszünk védeni a sérülékeny és veszélyeztetett társadalmi csoportokat, tesztelünk, és megerősítjük az egészségügyi rendszerünket, hogy lépést tudjon tartani a járvány okozta kihívással. Vagyis a svéd intézkedések jellege és célja nem egyedi. Annyiban viszont valóban eltér a svéd út a máshol látott reakcióktól, hogy Svédország kormánya ajánlások és jogilag kötelező érvényű intézkedések kombinációjával kívánja megváltoztatni az emberek viselkedését, nem kizárólag törvényi alapon elrendelt intézkedésekkel.
EF: Svédország stratégiája nagyban támaszkodik a svéd állampolgárok egyéni felelősségvállalására. A különböző médiumok használatán kívül tettek bármilyen különleges lépést annak érdekében, hogy a lakosság értesüljön a vírussal járó kockázatokról és lehetséges következményekről?
DH: Először is, a kormány és a hatóságok rendkívül aktívan tájékoztatják a polgárokat, és ajánlásokkal látják el őket. Egy olyan társadalomban, ahol a népesség több mint 90%-a internethasználó, ez viszonylag egyszerű feladat. Emellett a szabad és független média csatornáin folyamatos a nyílt és nyilvános vita, amelyben a hatóságok is részt vesznek. Mindezt segíti a koronavírusos megbetegedésekkel kapcsolatos, folyamatosan frissülő adatok átláthatósága és hozzáférhetősége. Az intenzív osztályokon kezelt betegek számára, életkorára, nemére és földrjazi elhelyezkedésére vonatkozó, online elérhető adatok például félóránként frissülnek. Ráadásul Svédországban a civil társadalom is erős, így számos tájékoztatással, védekezéssel és válságkezeléssel kapcsolatos kezdeményezés indult a kormány beavatkozása nélkül is. A svéd stratégia szempontjából fontos tényező a svéd, de más északi társadalmakban is tapasztalható magas fokú bizalom, mind az egyének között, mind a hatóságok irányába. Ez utóbbiak részéről pedig szintén nagy fokú a bizalom azzal kapcsolatban, hogy a polgárok megfogadják tanácsaikat.
EF: A világjárvány kezdete óta a középiskolákat és egyetemeket Svédországban is bezárták, de az általános iskolák nyitva maradtak. Mi az oka ennek a döntésnek?
DH: A Svéd Közegészségügyi Hivatal elemzése alapján közegészségügyi szempontból nem szükséges az iskolák bezárása. A svéd családok több mint 80%-ában mindkét szülő dolgozik. Az általános iskolák bezárása azt jelentette volna, hogy sok munkavállalónak – az egészségügyi ágazatban dolgozók kb. 40%-ának – a gyerekek miatt otthon kellett volna maradnia. Ez nehezítette volna az orvosok, ápolók és más egészségügyi dolgozók iránti megnövekedett szükséglet kielégítését. Emellett úgy ítélték meg, hogy az általános iskolás korú gyermekek nem növelik a koronavírus továbbterjedésének kockázatát. Ennek ellenére a svéd parlament időközben megteremtette az összes iskola bezárásának jogi keretét, illetve a kormány is felkészült a megfelelő lépések megtételére, amennyiben a Svéd Közegészségügyi Hatóság a vírus terjedésének megakadályozása érdekében mégis szükségesnek vélné a bezárást.
EF: A járvány óhatatlan gazdasági következményekkel jár. Milyen intézkedésekkel igyekeznek rövid és hosszú távon stabilizálni a gazdaságot?
DH: Svédország munkanélkülieket támogató védelmi és átképzési rendszere rendkívül szilárd, és az erős szociális hálóval együttesen hozzájárul a gazdaság és a foglalkoztatás súlyos terheinek enyhítéséhez. A költségvetésből emellett jelentős összegeket különítettek el az elbocsátások ideiglenes feltartóztatására és vállalkozásoknak adható hitelekre, illetve különféle ágazati mentőcsomagokat is bevezettek. Hogy mindez elegendő lesz-e, az a jövő zenéje. De mivel a svéd államadósság az ország GDP-jének kevesebb mint 40%-át teszi ki és ezzel az egyik legalacsonyabb Európában, a kormánynak bőséges mozgástere van. Ezzel párhuzamosan az északi országok kormányai folyamatos párbeszédet folytatnak arról is, miként tudnának együttműködni a gazdaság élénkítésében, hogyan hasznosíthatnák a szoros északi kooperáció és integráció előnyeit a piacok újraindításához. Svédország továbbá aktív politikát és párbeszédet folytat az EU-ban, az OECD-ben és más fórumokon a szabad kereskedelem fenntartásáért, valamint a társadalmi jólétet és a munkahelyeket fenyegető protekcionista politikák elkerülése érdekében.
EF: Svédországban jelenleg nincsenek érvényben komolyabb kijárási korlátozások. Lenne olyan esetszám vagy halálozási arány, amely esetén a kormány kijárási tilalmat vezetne be?
DH: Hadd hangsúlyozzam ismét, hogy az élet Svédországban sem a megszokott kerékvágásban zajlik. Bár nincs teljes zárlat az országban, a társadalom nagy része bezárkózott. Számos jogi korlátozást és ajánlást vezettek be például az idősotthonokban, a tömegközlekedésben, az éttermek, nyilvános rendezvények és utazások kapcsán is. Annak ellenére, hogy nincs érvényben kijárási tilalom, felmérések szerint a svédek több mint 90%-a gyökeresen megváltoztatta mozgását és hétköznapi viselkedését. Az intézkedések hatékonyságát a hatóságok folyamatosan felülvizsgálják és új intézkedéseket vezetnek be, vagy erősebb végrehajtói kontrollt alkalmaznak. A kormány többször kijelentette, hogy ha és amikor a szakértők szükségesnek ítélik, és a helyzet megköveteli, kész további intézkedések bevezetésére. A kormány célja, hogy a megfelelő intézkedéseket a megfelelő időben hozzák meg.