Finnország válasza a koronavírusra

Interjú Markku Virri finn nagykövettel

2020. május 8.

Katasztrófa, távmunka, gazdasági segélycsomag, influencerek, bizalom – a finn járványkezelési stratégiával kapcsolatban többek között ezek a kulcsszavak merültek fel. Finnország budapesti nagykövetével, Markku Virrivel beszélgettünk.

Markku Virri finn nagykövet | Fotó: Finnország Nagykövetsége

Fehér Zsófia: Mi jut eszébe a koronavírus szó hallatán?

Markku Virri: Globális katasztrófa, amely mára hatalmas károkat, veszteségeket és szomorúságot okozott az egész világon, illetve egyfajta bizonytalanság, mivel a járvány végpontját még nem látjuk és a következményeit sem ismerjük. Mind az országokat, mind az egyes embereket próbára teszi ez a helyzet.

Ugyanakkor arra is rá vagyunk kényszerítve, hogy eddig nem látott módon újragondoljuk az életünket. Például a virtuális értekezletek és a távmunka valószínűleg a járvány után is népszerűek maradnak. A kevesebb utazás pedig pozitív hatást gyakorol a környezetre, és elősegíti a klímapolitikai céljaink megvalósítását. Mindemellett persze újra kell indítanunk a gazdaságot.

FZS: Nagykövetként hogyan változtatta meg az életét és munkáját a Covid-19 járvány kitörése?

MV: A hétköznapokban ugyanazokat a változásokat és korlátozásokat tapasztalom, mint bármely budapesti lakos. Ami a munkát illeti, a nagykövetség többi munkatársához hasonlóan én is nagyrészt otthonról dolgozom – persze nem hátrány, hogy néhányunk esetében az otthon a követség épületét jelenti. Együttműködő partnereinkkel a szokásos személyes találkozók helyett videó- és telefonkonferenciák keretében értekezünk, északi kollégáinkkal például rendszeresen. Az elmúlt hetekre tervezett követségi fogadások és egyéb rendezvények elmaradtak, ahogyan a Budapesten kívüli hivatalos utak is.

FZS: Április 16-án a finn pénzügyminisztérium jelentést tett közzé a COVID-19 járvány gazdasági hatásairól. Mondana néhány szót a márciusban elfogadott segélycsomagról? Hogyan tervezi támogatni a finn kormány például a turizmus újraindítását?

MV: A kormány a cégek támogatására, illetve a járvány negatív hatásának enyhítésére előkészített egy nagyjából 15 milliárd eurós átfogó csomagot. Ezenkívül a vállalkozások számára további 10 milliárd eurós belső finanszírozást tesz elérhetővé, főként állami kezességvállalás formájában, de folyamatban van egyéb támogatási mechanizmusok kidolgozása is. Finnország mind európai uniós, mind nemzetközi szinten igyekszik tenni a járvány okozta gazdasági károk csökkentéséért, de az északi országok között is folyamatos a párbeszéd.

Ami a turisztikai szektort illeti, az említett pénzügyi segítség az ezen a területen aktív vállalkozások számára is elérhető. Sőt, a kreatív és előadóművészeti ágazat mellett a turizmus és az ahhoz kapcsolódó szektorok a támogatás fő kezdeményezettjei egyéb olyan iparágakkal egyetemben, amelyekben nehéz helyzetbe került az alvállalkozói lánc.

A segítség célja, hogy a cégek új üzleti lehetőségeket fedezhessenek fel és aknázhassanak ki a rendkívüli körülmények között. Ezenkívül a helyi hatóságok is különböző üzletfejlesztési projektekkel, illetve kis- és középvállalkozásknak adható támogatásokkal enyhítenék a koronavírus turizmusra gyakorolt negatív hatását.

FZS: Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke kijelentette, hogy az aktuális korlátozások május 13-áig érvényben maradnak, míg más skandináv országok már valamivel korábban elkezdtek lépéseket tenni az újranyitás felé. Miért döntött úgy Finnország, hogy ilyen hosszú ideig fenntartja a szigorításokat?

MV: A kormány célja továbbra is a vírus terjedésének megállítása, az egészségügyi ellátórendszer befogadóképességének biztosítása és az emberek, főként a leginkább veszélyeztetettek védelme.

A járvány megállítására tett finnországi kísérletek eddig sikeresnek bizonyultak. Ennek következményeképpen a kormány úgy véli, hogy az ország fokozatosan, szigorú felügyelet mellett továbbléphet a széleskörű megszorító intézkedések szakaszából, és elmozdulhat a fertőző betegségekről szóló törvény alapján hatékonynak tartott járványkezelési intézkedések irányába. Mindemellett a korlátozásokat nem lehet egyszerre feloldani, a helyzet továbbra is súlyos. A kormány rendszeresen ellenőrzi és felülvizsgálja a stratégiát, és amennyiben szükséges, változtatásokat eszközöl.

A koronavírus elleni intézkedések országról országra változnak, mivel a járvány a különböző országokban különböző sebességgel terjed. Ennek ellenére fontos, hogy az államok egyeztessenek és kooperáljanak egymással. Finnország több fórumon is aktív nemzetközi egyeztetést folytat, például az északi együttműködés keretein belül.

FZS: Számos cikk született arról, hogy Finnország alaposan felkészült a járványra, többek között egészségügyi felszerelések felhalmozásával. Ez mennyiben járulhatott hozzá a helyzet sikeres kezeléséhez?

MV: Vészhelyzetekre és rendkívüli körülményekre – a járványokat is ideértve – Finnország felkészülési stratégiája az ellátás biztonságának fenntartása. Vagyis a kormány törekszik arra, hogy az emberek megélhetését, a társadalom működését és biztonságát nyújtó alapvető gazdasági funkciók továbbra is működjenek, illetve hogy biztosítsa a nagyobb fennakadások és vészhelyzetek esetén szükséges katonai védelem fizikai feltételeit.

Finnország földrajzi elhelyezkedése és történelme alapján megtanultuk, hogy érdemes a legrosszabbra felkészülnünk.

Az ország hideg éghajlata, viszonylagos elzártsága, tengeri kereskedelemre utaltsága, energiaintenzív gazdasági struktúrája és a nagy szállítási távolságok olyan adottságok, amelyeket figyelembe kell venni az ellátásbiztonsági célok kitűzésénél, illetve az ezek eléréséhez alkalmazott eszközök megválasztásánál. Ráadásul a globalizáció, a tulajdoni és vállalati struktúrák változásai, valamint a technológiai fejlesztések mind kihívást jelentenek a finn társadalom számára.

A hálózati társadalom fenyegetései ellen való védekezés fizikai előkészületeket igényel, és megköveteli azt is, hogy a társadalom ellátásbiztonsága szempontjából kritikus fontosságú intézmények folyamatosan működjenek. A mindezért felelős kormányzati szerv, az Ellátásbiztonsági Központ széleskörűen együttműködik más hatóságokkal, az üzleti közösséggel és ipari szervezetekkel.

Finnország ellátásbiztonság melletti hosszú távú elköteleződése, illetve a rendellenességek és vészhelyzetek leküzdéséhez szükséges szervezeti struktúrája kétségkívül fontos szerepet játszott a koronavírus járvány kitörésének kezelésében. A bevezetett intézkedések tekintetében pedig megkönnyítette a helyzetet az országra és a skandináv társadalmakra általában jellemző, állampolgárok és hatóságok közötti kölcsönös bizalom.

FZS: Finnországban egészen innovatív módon a szakértők mellett influencerek is osztottak meg a járvánnyal kapcsolatos megbízható információkat és ajánlásokat az online felületeken. Korábban is akadt már példa arra, hogy a kormány az egyes társadalmi csoportok elérése érdekében a mainstream médiához forduljon?

MV: A jelenlegi krízis rámutatott, mennyire fontos az erős, független és sokoldalú média. Napjainkban az információigény talán nagyobb, mint valaha. Mi ezt az igényt a hagyományos médiumokon és az általános tájékoztatáson kívül influencerek bevonásával igyekszünk kielégíteni. A közösségi média és a hagyományos csatornák kombinálásával hatékonyan tudunk tényeken alapuló információkat megosztani a Covid-19-cel kapcsolatban.

Finnországban nem teljesen új az influencerek marketingtevékenységbe való bevonása, több város és cég is szerzett már jó tapasztalatokat ezen a téren, de az ország függetlenségének 100. évfordulójára szervezett kampányban is fontos szerepet játszott a közösségi média ilyen jellegű használata. Ezek alapján talán mondhatjuk, hogy amikor a kormány a jelenlegi koronavírus-helyzetben az influencerekhez – és közöttük jó néhány szakértőhöz – fordult, jól bevált recepthez nyúlt.

FZS: Ha jól értesültünk, finn szoftverfejlesztők egy olyan alkalmazáson dolgoznak, amely egészségügyi dolgozóknak segíthet a koronavírus terjedésének megfigyelésében. Hogy halad a fejlesztés?

MV: A fejlesztők az illetékes hatóságok jóváhagyását várják. A demokratikus társadalmakban, mint amilyen Finnország is, alapos előkészítést igényel egy ilyen szolgáltatás bevezetése. Meg kell felelnie bizonyos önkéntességi és adatbiztonsági kritériumoknak, illetve megfelelő arányú állami és magánszektori alkalmazásra és együttműködésre is szükség van. A kétségkívül sok hasznos elemet tartalmazó applikáció megfelelő használatához azonban elengedhetetlen, hogy az állampolgárok bizalmat szavazzanak neki – és itt már alapvető északi és európai értékekről beszélünk.